Az álláshirdetés az alábbi linkre kattintva pdf formátumban megtekinthető és letölthető.

A álláshirdetés az alábbi linkre kattintva pdf formátumban letölthető.

Az álláshirdetés az alábbi linkre kattintva pdf formátumban elérhető.

Az álláshirdetés az alábbi linkre kattintva pdf formátumban is elérhető.

Az ország minden tájáról érkeztek orvoshallgatók a Pécsi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata által szervezett I. Medikus és Orvos Fesztiválra, ahol egyebek mellett az orvoselvándorlás lehetséges megoldásairól is tájékozódhattak. A rendezvényen, mely az ország négy orvosképző intézményének közreműködésével jöhetett létre, a Semmelweis Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága is részt vett: a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetemmel közösen felállított standjánál az Erasmus+ programról tájékoztatták a hallgatókat.

A négynapos balatonkenesei fesztiválon, ahol a Magyar Rezidens Szövetség és a Magyar Orvosi Kamara is képviseltette magát, az ország mind a négy orvosképzésében résztvevők találkozhattak egymással. A szakmai programokon a jelenlévők az előadások mellett workshopokon vehettek részt, valamint kerekasztal-beszélgetéseken vitathatták meg az orvosképzés, illetve a szakma jelenét és a jövőjével kapcsolatos kihívásokat. A Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának a helyszínen felállított standján egyebek mellett az Erasmus+ program célpontjairól tájékozódhattak a hallgatók, de azt is megtudhatták, mik a jelentkezés feltételei.

A rendezvényen kiemelt téma volt a skill laborok szerepe: Maróti Péter, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának HÖK elnöke, a fesztivál egyik főszervezője javaslatot tett a Magyar Egészségügyi Szimulációs Társaság megalapítására. A helyszínen kórházak, egészségügyi ellátóhelyek képviselői több mint százötven álláslehetőséget kínáltak a jelen lévő leendő egészségügyi dolgozóknak.

Az érdeklődők a szakmai programokon túl több mint húsz koncerten és strandjátékokon is részt vehettek, a bátrabbak pedig öregségi, terhességi és tudatmódosított állapot szimulációs játékokban próbálhatták ki, milyen más bőrébe bújni.

Mozer Mária

Fotó: I. Medikus és Orvos Fesztivál

Kempler Kurt Emlékérmet vehetett át Dr. Zelko Romána, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság négyévente megrendezésre kerülő nemzetközi tudományos konferenciáján a Congressus Pharmaceuticus Hungaricuson. A hagyományok szerint a kongresszuson adják át a társaság legmagasabb kitüntetéseit. A kitüntetéseket prof. dr. Szökő Éva, az MGYT elnöke adta át.

Tóth-Szabó Szilvia

Idén először egy egyetemi helyszínen várták a felvételizők a ponthatárokat: az Educatio Nonprofit Kft. a Semmelweis Egyetemet kérte fel a rendezvény házigazdájának. Dr. Tímár József általános és oktatási rektorhelyettes megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy a Semmelweis Egyetem - amely az ország legrégebbi orvosképző intézménye – mindig boldogan vállalt úttörő szerepet. A ponthatárokat este 8-kor hozták nyilvánosságra.

A rektorhelyettes beszélt a Semmelweis Egyetem eredményeiről, illetve arról, hogy itt végez a Magyarországon dolgozó orvosok, gyógyszerészek fele, a fogorvosok kétharmada, valamint az egészségügyi dolgozók egyharmada. Bejutni azonban – mint fogalmazott – nem könnyű, az idei előrejelzés alapján 3-5-szörös a túljelentkezés az egyes karokra. “Orvosképzésünk a legjobb a hazai rangsorok szerint, a hallgatói kiválóságban élen járunk: nálunk a legmagasabb a felvettek pontátlaga és az elsőhelyes jelentkezők száma, továbbá felkerültünk a nemzetközi rangsorokra is” – hangsúlyozta. Tájékoztatása szerint az idei 106 ezer jelentkező 9 százaléka jelölt meg valamilyen orvos- vagy egészségtudományi képzést, az alapképzések és az osztatlan mesterképzések TOP 15-ös listáján pedig a 8. helyen áll az orvosképzés.

Dr. Tímár József szólt arról is, hogy a Semmelweis Egyetem számára a mostani rendezvénynek van egy különlegessége is: a helyszín ugyanis Testnevelési és Sporttudományi Karhoz tartozik, amely szeptember 1-től önálló egyetemmé alakul. Jelezte, az ide felvételt nyert hallgatók már nem a Semmelweis Egyetem, hanem, hanem az újonnan létrejövő Testnevelési Egyetem diákjai lesznek. Emlékeztetett arra, hogy a TF 2000-ben csatlakozott a Semmelweis Egyetemhez és az azóta eltelt időben bővítette képzési és kutatási palettáját, javította oktatói minősítési mutatóit, illetve megalakult a sporttudományi doktori iskola is. “Rektorhelyettesként egyrészt fájó szívvel veszem tudomásul, hogy elveszítjük a sporttudományi területet, másrészt nagyon sok sikert kívánok az önállósuló Testnevelési Egyetemnek. Kívánom, hogy megszerzett önállóságukkal éljenek, és állítsanak maguk elé továbbra is olyan magas minőségi követelményeket, mint azt a Semmelweis Egyetem teszi” – jelentette ki.

A fiataloknak útravalóul Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas kutató szavait idézte: “Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megízlelje az alkotás izgalmát”. Egyetemeinken, főiskoláinkon minden lehetőségük adott ehhez – zárta beszédét Dr. Tímár József.

Tóth-Szabó Szilvia

Fotó: Semmelweis Egyetem – Kovács Attila

Az orvos-, a fogorvos- és a gyógyszerészképzés ponthatárai is emelkedtek a tavalyi évhez képest a Semmelweis Egyetemen. Öt karon 1837 hallgató kezdheti meg a tanulmányait szeptemberben: 1350-en államilag finanszírozott, míg  487-en költségtérítéses képzésre nyertek felvételt.

A felvételi eljárásban a Semmelweis Egyetem minden karon és szakon betöltötte a rendelkezésre álló kapacitásait – közölte Dr. Tímár József általános és oktatási rektorhelyettes, aki kedvezőnek tartja, hogy a bejutási pontszámok emelkedtek. 
Kitért arra: bár az első év első félévében az egyetem maximálisan feltölti a kapacitásait, de ez valójában csak látszólag van így. Egyrészt azért, mert vannak olyan hallgatók, akik a be nem fejezett első év után újra sikeresen felvételiznek, és visszakerülnek a rendszerbe, ami a hallgatói létszámot nem növeli. Másrészt a folyamatos lemorzsolódás miatt, amit véleménye szerint az egyetemnek a jövőben jobban kell monitoroznia. 
A rektorhelyettes hangsúlyozta: az egyetem érdeke az, hogy az államilag finanszírozott kapacitás folyamatosan és teljes mértékben fel legyen töltve, hiszen óriási az érdeklődés a képzések iránt. Ehhez – mint mondta – szükséges, hogy az átjelentkezési kérelmeket még körültekintőbben mérlegeljék.

A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának államilag finanszírozott képzésére 432 ponttal lehetett bejutni, ami lényegesen magasabb a tavalyinál. Ez a hetedik legmagasabb ponthatár az alap- és osztatlan képzések között. A karra 395 hallgatót vettek fel, közülük ketten költségtérítéses képzésben tanulnak majd. Az Általános Orvostudományi Kart 1725-en jelölték meg felvételi lapjukon; 1277-az első helyen. A karon több mint négyszeres volt a túljelentkezés, ez volt a legtöbb jelentkezőt vonzó képzési hely. 

Hasonlóan az orvosképzéshez, a Fogorvostudományi és a Gyógyszerésztudományi Karon is magasabb lett a ponthatár idén, mint tavaly. A FOK államilag finanszírozott képzésén 424 pont kellett a bekerüléshez, a Gyógyszerésztudományi Karon pedig 381. Ősztől 102 fogorvos és 150 gyógyszerész hallgató kezdheti meg a tanulmányait a Semmelweis Egyetemen.

Az Egészségtudományi Karon a gyógytornász szakhoz kellett a legjobban teljesíteni, ahol 401 volt a ponthatár – ez is emelkedett a tavaly évhez képest.  A dietetikus képzéshez 385, a mentőtisztihez 344 pontra volt szükség.

Az Egészségügyi Közszolgálati Karon az egészségügyi szervező szakra 322 ponttal lehet bejutni.

A Testnevelési és Sporttudományi Karra felvettek – az Országgyűlés döntése értelmében – a Testnevelési Egyetem diákjai lesznek szeptembertől. 425-en államilag finanszírozott, 216-an költségtérítéses képzésen tanulhatnak majd.

Az összes ponthatár elérhető ezen a linken.

Tóth-Szabó Szilvia

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Az Orvosszakmai, Finanszírozási és Minőségbiztosítási Igazgatóság (OFMI) bizonyos értelemben láthatatlan szervként, a háttérben működve segíti a klinikák mindennapi betegellátó munkáját – mondja Dr. Valent Sándor, aki 2014. május 1-jétől a Semmelweis Egyetem új orvos-igazgatója. Mint hangsúlyozta: kiemelkedő hagyományokat örökölt elődjétől, Dr. Jákó Kingától, amelyek folytatása, továbbvitele is komoly kihívást jelent, ugyanakkor pedig számos új teendő is az OFMI előtt áll.

„Igazgatóságunkban azokat a klinikai igazgatók kompetenciáján túli teljes körű adminisztratív funkciókat foglaljuk össze és koordináljuk, amelyek az intézmények zavartalan működéséhez elengedhetetlenek. A nyugodt hátország biztosítása a küldetésünk, ami elsősorban az adminisztráció lebonyolítása a jogszabályi, szakmai szabályozásoknak megfelelően” – fogalmazott az igazgató, aki hangsúlyozta: mindez annak érdekében történik, hogy a klinikum a betegekre tudjon összpontosítani, számos kiszolgáló tevékenységgel segítjük tehát a működésüket.

Ezen feladatok közé tartoznak a hatósági kapcsolattartások, az ÁNTSZ engedélyek napra készen tartása, az OEP szerződések ügyintézése, a finanszírozási feladatok lebonyolítása, a kórházhigiéné, a sugárvédelem, a minőségbiztosítás, a foglalkozás egészségügy koordinációja, a műszerbeszerzések, valamint az intézményi várólisták felügyelete és karbantartása. Az OFMI hatáskörének része továbbá a külső kutatási vizsgálatok teljes engedélyeztetési folyamatának az adatkezelése. 2013-ban 180 új szerződést kötött az igazgatóság, emellett az egyetem elnyerte egyetlen magyarként a Quintiles kutatásszervező cég kiemelt kutatóhely pozícióját. Az ilyen együttműködések nagyban erősítik az egyetemi klinikák presztízsét, így keresni kell a hasonló lehetőségeket – jegyezte meg Dr. Valent Sándor

Az aktuális tennivalók között említette Dr. Valent Sándor a minőségbiztosítás teljes körűvé tételét az egész egyetemen, hozzátéve, hogy ez egy-két éven belül valósulhat meg. „Intézményünk elkötelezettsége, hogy korszerű minőségfejlesztési rendszert működtessen” – emelte ki. Az orvos-igazgató elmondta: a tervek között szerepel, hogy a betegellátáson túl az oktató- és kutatóintézeteket is bevonják ebbe a rendszerbe; utóbbiak esetében ez a nemzetközi pályázatoknál is előnyt jelent.

Az aktuális tennivalókon túl a Korányi projekt befejezése és a betegellátás elindítása is sok feladattal látja majd el igazgatóságot – mondta.

Dr. Valent Sándor 1992-ben végzett a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán köztársasági ösztöndíjasként, majd a későbbiekben szülészet-nőgyógyászat szakvizsgát, felsőfokú szülészeti és nőgyógyászati ultrahang képesítést szerzett. 2004-ben szerezte meg PhD-fokozatát, 2011-ben igazságügyi szakértő lett, 2013-ban pedig végzett a SE Egészségügyi Menedzserképző Központjában, MSc fokozatú okleveles egészségügyi menedzserként.

1992-től dolgozik a Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, amelynek 2009-ben docensévé vált. Klinikai munkáját az új pozíciója mellett is folytatja, heti minimum egy szakmai napot tart fenn annak érdekében, hogy „ne vesszen el a szakmai rutin és jártasság”, hiszen – mint mondja – ebből merített tapasztalatai, az egészségügyi menedzseri képzettsége, valamint az igazságügyi szakértői gyakorlata miatt válhatott alkalmassá a pozíció betöltésére. Ezen felül továbbra is részt vesz a nőgyógyász világszövetség munkájában; a Magyar Nőorvos Társaságot egyedüli magyar konzultánsként képviseli a szülés alatti protokollokat kidolgozó ún. FIGO bizottságban.

Az orvos-igazgató úgy véli, az, hogy közvetlenül a klinikumból jött, biztosíték arra, hogy minden adminisztratív döntésnél, új kezdeményezésnél pontosan fel tudja mérni, milyen gyakorlati hatással van az a betegellátásra. Mint hangsúlyozta: az OFMI feladata, hogy az adminisztratív terheket levegye a szakmaiságot biztosító igazgató professzorok válláról. Az pedig, hogy minden gördülékenyen működjön az ÁNTSZ-engedélyektől a finanszírozáson, várólistákon és kórházhigiénén át a tanúsításokig és nyilvántartásokig, az igazgatóságon dolgozó csaknem negyven szakember munkájának köszönhető – emelte ki.

Dobozi Pálma

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Az álláshirdetés teljes terjedelmében az alábbi linkre kattintva pdf formátumban tölthető le.

A számunkra szokatlan nagy melegben általában romlik az alvás minősége, de nyáron a csökkenő terhelés, kevesebb stressz miatt javulhatnak is bizonyos alvászavarok – mondja Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese. A lakosság harmada küzd élete során legalább egyszer valamilyen alvászavarral, ami hosszabb távon a depresszió és az elhízás kockázatát is növeli.

Fontos jelzés lehet, hogy nyaralás, szabadság alatt javul vagy romlik valakinek az alvásminősége. A szakember szerint normális, ha egy új helyen az első két nap nem alszik jól valaki, de az alkalmazkodás után általában már zavartalan az alvás. Árulkodó azonban, ha idegen helyen azonnal jelentősen javul a helyzet, ilyenkor el kell gondolkodni azon, hogy az otthoni alvás körülményei megfelelőek-e. Amennyiben otthon is és az új helyen is tartósan rossz az alvásminőség, javasolt a háziorvoshoz fordulni.

A normális átlag alvásidő 6,5 – 7,5 óra naponta. Ebbe a folyamatos alvásba dr. Purebl György szerint belefér néhány mikroébredés, azonban egy európai vizsgálat bebizonyította, hogy a túl kevés (5 óra alatti) és a túl sok (10 óra feletti) alvás is káros, sőt növeli a korai halálozás kockázatát.

Nemcsak az alvással töltött órák száma, hanem annak minősége is meghatározó: ha valaki tartósan nem alszik jól, hánykolódik, gyakran felriad, éjszakai légzési nehézségei vannak, vagy bármi más ok miatt romlik az alvásminősége – ennek okát fel kell tárni. A szakember azt tanácsolja, hogy ha az alvásprobléma egy hónapnál tovább fennáll, első körben kivizsgálást kell kérni a háziorvostól. Az alvászavarok felének hátterében ugyanis testi betegség állhat (pl. rejtett magas vérnyomás, pajzsmirigy- vagy hormonbetegségek). Egy másik részüket okozhatja stressz vagy más lelki eredetű problémák (pl. szorongás, depresszió). Vannak azonban speciális alvásbetegségek (felső légúti ellenállás szindróma, obstruktív alvási apnoe, nyugtalan láb szindróma stb), melyekkel speciális alvásközpontba küldik a beteget.

Ilyen központ Budapesten több is van, csak a Semmelweis Egyetemen kettő is működik: az I. Sz. Belgyógyászati Klinikán és a Pulmonológiai Klinikán. Az egyetemen belül az alvászavarok összes aspektusát el tudják látni, hiszen például egy fül- orr- gégészeti problémával is olyan szakemberhez lehet irányítani a beteget, aki járatos az alvásmedicinában. Vagy ha például a betegnek rémálmai vannak, akkor a Magatartástudományi Intézet szakrendelésére kaphat beutalót.

Ha valaki nem kezelteti magát és évekig rossz az alvásminősége, testi és lelki betegségek alakulhatnak ki nála. A rossz alvás a depresszió és az elhízás (ennek következtében kialakuló kettes típusú cukorbetegség) kockázatát is növeli. A depresszió pedig a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegség a szív- és érrendszeri megbetegedés után. Az elhízás okozta betegségek következtében pedig már több ember hal meg, mint a dohányzás miatt. Mindkét betegség a 21. század két kulcsfontosságú egészségügyi problémája, mindkettő nagy kockázati tényezője a legtöbb halálozást okozó szív- és érrendszeri betegségeknek, és Dr. Purebl György szerint mindkettő összefügg a rossz alvással és a mozgáshiánnyal.

Míg az emberiség nagy része sziesztázik, a nyugat-európai kultúránkban ez luxus – mondja az igazgatóhelyettes. Kevesen tudják, hogy a normál bioritmushoz tartozik egy ebéd utáni – kora délutáni, körülbelül másfél órányi alvás (vagyis a szieszta). A nap többi részében azonban nem tanácsos aludni: vannak úgynevezett tiltott órák is (ebéd és vacsora előtt), ezek ugyanis destabilizálják az éjszakai alvást, ahogy a rendszertelen napközbeni szundikálás is. Mai világunk szerinte alvás- és bioritmus ellenes, úgy kezeli az alvást, mint egy olyan dolgot, amelyet nyugodtan alárendelhetünk hétköznapi teendőinknek, mindez pedig sem testi, sem lelki egészségünknek nem kedvez.

HASZNOS TANÁCSOK:

-az alvást javítja a rendszeres testmozgás, már napi fél óra lendületes gyaloglás is
-azok alvásán (főleg idősebb korban), akiket nagyon megvisel a nagy meleg, a (nem túlzásba vitt) légkondicionálás sokat segíthet
-az alvótárs megfigyelései segíthetik az orvost:
– mennyire horkol, van-e légzéskimaradása/fulladozik-e éjszaka?
– sokat mozog-e, kapálózik-e?
-furcsán viselkedik-e (beszél, üvöltve felébred, alvajár)?
-szerinte alszik-e a hálótársa éjszakánként? (Létezik ugyanis egy nem is olyan ritka betegség, az úgynevezett pszeudoinszomnia, amikor a beteg azt hiszi magáról, hogy rosszul (csak perceket) alszik éjszaka, miközben ez nem igaz. Napközben nincs súlyos tünete: dolgozik, nem alszik el munka közben, nem szenved balesetet, stb. Az ilyen esetekben a külvilág alvás közbeni érzékelése erősebb az átlagosnál.)

Czétényi Rita
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A fél évvel ezelőtt létrejött Mellkassebészeti Klinika rezidenseként Dr. Gieszer Balázs aktív szerepet vállal a hazai tüdőtranszplantáció előkészítésében. Az Európai Mellkassebészeti Konferencián előadásával első helyezést ért el, így a jelenleg Bécsben folyó beavatkozás módszerét egy ösztöndíj keretében a helyszínen tanulmányozhatja majd. Mint mondja, azt már most látja, hogy a mellkassebészet sok áldozatot kíván, még sincs ennél izgalmasabb szakma.

A fiatal rezidens családjában számos orvos van, sokáig mégsem volt egyértelmű, hogy ő is ezt a pályát fogja választani. „Egy dologban biztos voltam, hogy szeretem a biológiát és szeretek emberekkel foglalkozni, így ebbe a képbe az orvosi egyetem illett leginkább. Az egyetem első éveiben a kardiológia vonzott, de rájöttem, hogy a manuális területek még jobban érdekelnek, így esett választásom a sebészetre, a tüdőtranszplantáció pedig az egyetem végére körvonalazódott” – számol be. Mint mondja, nagy álma válik majd valóra, amikor komoly előkészületeket követően Dr. Lang György vezetésével Magyarországon is elindul a tüdőtranszplantáció, mivel ennek sebészeti előkészítésben, illetve koordinációs hálózatának kiépítésében, a szervriadó szervezésében számos feladatot kell majd ellátnia.

A transzplantációs sebészet izgalmas és változatos, mert amellett, hogy manuális kihívást jelent, a belgyógyászatot és az immunológiát is érinti, ráadásul emberéletek megmentésével néhány óra alatt valódi, kézzelfogható eredményt lehet elérni. Dr. Gieszer Balázs arról is beszámol, hogy amióta ezzel foglalkozik, jobban odafigyel magára és alaposabban körbenéz, mielőtt a zebrára lép. „A szervkivételek folyamatosan emlékeztetnek az élet végességére” – fogalmaz, hozzátéve, hogy minden pozitívuma ellenére a transzplantációs sebészetet nem könnyű a magánélettel összeegyeztetni. Ha ugyanis bárhol az országban felszabadul egy donorszerv, azt néhány órán belül ki kell emelni, hogy felhasználható legyen. A tüdő kivételét Magyarországon minden alkalommal Dr. Rényi-Vámos Ferenc docens végzi, de Dr. Gieszer Balázs törekszik rá, hogy ha csak lehet, ő is részt vegyen a folyamatban. „Csak így sajátítható el a megfelelő műtéti technika” – hangsúlyozza. „Megszokni sosem lehet, hogy holttestekhez utazik az ember, de nem engedhetem meg magamnak, hogy sokat gondolkozzam. Persze mindig vannak különösen megrázó esetek, hiszen az egészen kicsi gyerekek halálát nem lehet feldolgozni” – állítja.

A rezidens – a klinikai munka mellett – a tüdőtranszplantációt követő krónikus kilökődési folyamatok hátterét kutatja Dr. Rényi-Vámos Ferenc és Dr. Döme Balázs tudományos vezetésével a Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinikáján. Eredményeit néhány héttel ezelőtt az Európai Mellkassebészeti Konferencián mutathatta be Koppenhágában. „A tüdő krónikus kilökődése bronchiolitis obliterans szindróma végállapotába torkollhat, végső célunk ennek megelőzése, ehhez pedig állatmodelleken és transzplantált betegekben vizsgáljuk egy endogén peptid, az adrenomedullin szerepét” – világítja meg. A nemzetközi konferencián bemutatott eredményeivel a közelmúltban elnyerte a European Society of Thoracic Surgeons (Mellkassebészek Európai Társasága) fiatal kutatóknak meghirdetett pályázatát, amely arra ad lehetőséget, hogy bekapcsolódhasson a tüdőtranszplantációkat végző bécsi Klinische Abteilung für Thoraxchirurgie munkájába. Bécsben Dr. Lang György vezetésével lehetősége adódik a tüdőtranszplantációs sebészeti ismeretek elsajátítására. Tudományos munkája során emellett a közvetlen posztoperatív időszak első két hetében tanulmányozhatja a transzplantált betegek vér és hörgő-mosófolyadék adrenomedullin szintjét, amire egyelőre Magyarországon nincs lehetőség, hiszen az utógondozást végző Pulmonológiai Klinikára csak a második posztoperatív hét után szállítják Bécsből a transzplantáltakat.

Dr. Gieszer Balázs, bár a transzplantációban betöltött szerepe miatt állandóan ugrásra kész, az egészségére is odafigyel: kerékpárral jár szinte mindenhová, az egyetem NET futásán első helyen végzett, de többször is teljesítette már a Bécs-Pozsony-Budapest Supermaratont, az Ultra Balatont és ha teheti, hegyet mászik. Tavaly óta valódi Iron Man is, miután a nagyatádi versenyen négy kilométernyi úszás után letekert 180, majd lefutott több mint 42 kilométert. Elmondása szerint a sport élete része, és ha csak lehet, beilleszti szoros napirendjébe.

Mozer Mária

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A korábbi két Szemészeti Klinika pozitív hagyományait kell egyesíteni, szakembergárdáiból pedig egységes csapatot létrehozni a szakmai értékek és a betegellátás magas színvonalának megőrzésével – mondja Dr. Nagy Zoltán Zsolt. A Szemészeti Klinika új, kinevezett igazgatójának célja az is, hogy a világszínvonalon felújított műtőkben a mostaninál jóval több operációt végezhessenek.

Éppen tíz éve, hogy a Semmelweis Egyetem vezetősége úgy döntött: összevonja a két Szemészeti Klinikát a Mária utcai épületben, aminek korszerűsítése végül tavaly tavasszal fejeződött be – idézi fel Dr. Nagy Zoltán Zsolt, aki a klinika igazgatóhelyetteseként vett részt a rekonstrukcióban. Bár a korábbi két klinika szakemberei már másfél éve egy épületben látják el a betegeket, az összevonással járó feladatok még nem zárultak le. „Egyszerre sokan lettünk a klinikán, ám ez nem befolyásolhatja a megfelelően kialakított munkakörülményeket, ami az eredményességhez nélkülözhetetlen. Jó munkaszervezéssel és előjegyzési rendszerrel a délelőtti zsúfoltság megszüntethető és a rendelkezésre álló infrastruktúra, illetve a műszerek is gazdaságosabban kihasználhatóak” – hangsúlyozza az igazgató, hozzátéve, hogy a két intézmény szakmai tapasztalatainak, illetve pozitív hagyományainak összegzése a betegek javára fordítható, és a Szemészeti Klinika jó hírnevét is öregbíti. Jól képzett szakembereink jelentik a garanciát egy magas színvonalú, nemzetközi szintű klinika létrehozásához – fogalmaz.

Dr. Nagy Zoltán Zsolt meglátása szerint az intézmény sikeréhez a műtétek számának növelése is hozzátartozik. Mint emlékeztet, a 2008-as válság ideje alatt évente öt-hatezer műtéttel csökkent a szemészeti klinikák teljesítménye a terápiás keret korlátozása miatt, a kapacitás pedig azóta sem állt helyre teljesen. „A válság előtti műtétszám eléréséhez a tökéletesen felújított épületben mostanra minden tárgyi és személyi feltétel adott: hat világszínvonalon felújított műtő áll rendelkezésre, amiket már csak betegekkel és munkával kell megtölteni” – mondja az igazgató, aki úgy véli, a műtéti kapacitás növelése azért is fontos, mert a Szemészeti Klinika számos betegségcsoport nemzetközi szinten elismert, kiemelt ellátóhelye. A traumatológiai eseteket egész Budapestről ide küldik, de elsődleges szerepe van a klinikának a retinabetegségek diagnosztikai, műtéti és konzervatív kezelési eljárásában, illetve a szaruhártya betegek ellátásában és a zöldhályog kezelésében is. Emellett a szemlencse-sebészetben is élen jár a klinika, hiszen itt végeztek a világon elsőként femtolézerrel hályogműtétet, amivel akár teljes látásrehabilitáció érhető el – számol be az új igazgató. Hozzáteszi: a klinika gyermekszemészeti osztállyal is rendelkezik, ahol egyebek mellett a veleszületett hályogot és a szemészeti onkológiai betegségeket kezelik, de a szem körüli plasztikai beavatkozásokat is el tudják végezni.

A klinika pozíciójának erősítéséhez a műtétek számának emelése mellett szükség van az egyéni teljesítmények monitorizálására is, vagyis arra az információra, hogy ki mennyi beteget lát el, mekkora pontértéket tud termelni az ambuláns ellátásban – mutat rá Dr. Nagy Zoltán Zsolt, aki szerint az oktatásban és a kutatásban elért kiváló eredmények szintén hozzájárulnak az intézmény jó hírnevéhez. A klinika dolgozói számos PhD-munkával és impakt faktoros közleménnyel büszkélkedhetnek – számol be az igazgató, akinek jelenleg négy PhD-hallgatója van és maga is aktív kutatómunkát végez. „A betegellátást semmiképp nem akarom feladni, hiszen ez az elsődleges feladatom. A jó munkaszervezés persze megfelelő munkatársak és megértő családi háttér nélkül nem lenne kivitelezhető” – fejti ki Dr. Nagy Zoltán Zsolt, utalva arra, hogy igazgatói feladatai mellett az Egészségtudományi Kar dékánjaként és egyetemi oktatóként is folytatja munkáját.

Mozer Mária

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Meghatározó év előtt áll a Semmelweis Egyetem – vélekedett Dr. Gál János, aki – megnövekedett feladatai miatt – július elejétől átadta általános rektorhelyettesi teendőit Dr. Tímár Józsefnek. Klinikai rektorhelyettesként a következő időszak legfontosabb feladatának a Korányi Projekt sikeres befejezését tartja.

Dr. Gál János véleménye szerint az elmúlt két évben, mióta az új vezetés megkezdte a munkát, a Semmelweis Egyetem külső megítélése javult, stabilitása erősödött. Az intézmény együttműködő képessége, nyitottsága és rugalmassága egyértelműen jobb lett – szögezte le. Mint mondta, ezt bizonyítják egyebek mellett az elmúlt hónapokban kötött nemzetközi és hazai együttműködési megállapodások is. Szavai szerint az új irányvonal fontos eleme proaktivitás, ami legmarkánsabban a Korányi Projektben mutatkozik meg. “A projekt a nehéz gazdasági helyzetben is halad előre. Az egyetem megmutatta, hogy – az alapkoncepciót megtartva – képes a rugalmas változtatásokra, újabb és újabb szakmai alternatívákat felkínálva. Ez bizonyítja a felkészültségünket, valamint mutatja a kompromisszumkészségünket is. Mindez köszönhető a projektben részt vevők mindegyikének a klinikaigazgatóktól a rektorig” – hangsúlyozta.

A klinikum és az oktatás szempontjából az elmúlt év fontos eseményei közt említette a többi közt a Mellkassebészeti Klinika megalakulását, az Uzsoki oktatókórházzá minősítését, valamint az együttműködés kibővítését a Honvédkórházzal. Az együttműködések lényeges eleme, hogy közben mi is fejlődünk – jelezte. Dr. Gál János kiemelte: büszke arra, hogy az egyetemen magas szintű a betegellátás, és az intézmény minden esetlegesen felmerülő problémát tud menedzselni, annak ellenére, hogy ezen a területen egyre nehezebb körülmények között dolgoznak és egyre nagyobbak az elvárások.

Javaslatára a klinikumban idén megjelent egy új vezetői szint, az orvos-főigazgatóé. Pozícióban és rangban a klinikai képviseltnek meg kell erősödnie az egyetemen belül, ennek “kifelé” is nagy jelentősége van – közölte. Dr. Hermann Csabát – akivel korábban is dolgozott már együtt – kiváló és tapasztalt szakembernek tartja. “Munkája során az összegyetemi érdeket kell néznie, felülemelkedve a klinikai érdekeken. Vezetőként sokszor kerültem én is ilyen helyzetbe, hogy az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikával szemben kellett döntéseket hoznom. Ez nehéz feladat, de tudom, hogy megoldja” – fogalmazott. Kitért arra: az átalakítás még nem zárult le a klinikum területén. A Klinikai Központ alapstruktúrája elmondása szerint biztosan nem változik, de az operatív működtetésben szükség van átalakításra, annak érdekében, hogy gyorsabban reagáljanak a változásokra. Megjegyezte azt is, hogy a klinikai vezetői csapat nagyon konstruktív és együttműködő.

Dr. Gál János az elmúlt egy évben nemcsak klinikai rektorhelyettes volt, hanem az általános rektorhelyettesi teendőket is ellátta. Megsokszorozódott feladatai miatt azonban azt kérte Dr. Szél Ágostontól, hogy osszák újra a munkát a rektorhelyettesek között és ezt velük is egyeztetette. Végül Dr. Tímár József ajánlotta fel a segítségét és vette át az általános rektorhelyettesi teendőket. A személyéhez kötődő pluszfeladatok között említette a Korányi Projekt felügyeletét, a Semmelweis és a Közszolgálati Egyetem együttműködésének irányítását, a kapcsolattartást a további együttműködés koordinálását a NATO-val, az egyetem képviseletét a Hungarikum Szövetségben, a megbízott vezetőként Honvéd-, Katasztrófa- és Rendvédelem Orvostan Tanszék kiépítését, a Magyar Kórházszövetségben kapott szakmai feladatokat, a sürgősségi ellátás rendszerének kialakítását, valamint az ezen a területen létrejött hazai és nemzetközi kapcsolatok továbbépítését.

Dr. Gál János a közeljövő legfontosabb feladatának a Korányi Projekt sikeres befejezését tekinti. Felhívta a figyelmet arra, hogy a következő néhány hónapban dől el, hogyan fog működni a sürgősségi központ. “Az épület már áll, most töltjük meg tartalommal. Ez óriási kihívás tele buktatókkal, nehézségekkel. Nagy szükség lesz az összefogásra, hogy olyan új egység jöjjön létre, amely a betegek számára legmagasabb szintű ellátását tudja majd biztosítani” – vélekedett. Sorsfordítónak nevezte az egyetem számára a következő időszakot azért is, mert kancellár érkezik az intézménybe.

Álláspontja szerint kulcsfontosságú számukra és az egyetem jövője tekintetében is a korrekt és szoros együttműködés az új vezetővel. “A jövő szempontjából meghatározó év előtt állunk, amelynek tudatában van az egyetem vezetése is. Az elmúlt két év alapján immár rendelkezünk a szükséges tapasztalattal a változások, kihívások menedzselése tekintetében. Úgy gondolom, ezekre most nagy szükség lesz” – összegezte a rektorhelyettes.

Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Sorozatunkban korábban megjelent a Dr. Molnár Mária Judittal, illetve a Dr. Tímár Józseffel készült interjú.

1980-ban egyetemi orvos gyakornokként került az Orvosi Biokémiai Intézetben Dr. Tretter László, aki július 1-jétől Dr. Ádám Veronika utódaként az intézet igazgatója. Az új vezető hangsúlyozta: felszállóágban lévő intézetet vesz át, melynek tudományos élete kiemelkedően jó pályán halad.

Pályakezdésére visszaemlékezve az új igazgató elmondta, két véglet vonzotta: a kutatáson kívül felmerült még az aneszteziológia és az intenzív terápia, mint lehetőség. „Azon a területen gyorsan kell jó döntést hozni, míg a kutatásban van idő alapos átgondolásra” – fogalmazott. Végül utóbbira esett a választása, bár kutatóként is azt vallja: a legfontosabb a beteget első helyre helyező attitűd. Ezt tanulta a nagyapjától is, aki több mint húsz falu körzeti orvosa volt abban az időben, mikor még nem volt mentőszolgálat, tehát széles tudás birtokában gyakorlatilag folyamatos készenlétben kellett dolgoznia, a kisebb panaszoktól a szülésig mindent meg kellett tudnia oldani.

Dr. Tretter László a Klinikák Kísérleti Kutató Laboratóriumában (jelenleg Élettani Intézet) TDK-zott, szabad állás azonban ott nem volt, így egy Országos Közegészségügyi Intézetben tett rövid kitérő után az Orvosi Biokémiai Intézetbe került – annak ellenére, hogy mint bevallja, sokáig nem kedvelte a biokémiát egyetemistaként. Akkoriban egészen más szemlélet jellemezte ezt a szakterületet, sok volt még a nyitott kérdés, a felfedezetlen terület, éppen ezért kevesebb volt a logika a biokémiában. „Az akkori tananyagból ma elég keveset tanítunk, azt is egészen más hangsúllyal” – mondja az igazgató, hozzátéve, hogy már lehet úgy oktatni a biokémiát, hogy az orvosi szempontból is érdekes és fontos legyen a hallgatók számára.

Az igazgató egyébként hisz abban, hogy az egyetem nevelő szerepének is hangsúlyosnak kell lennie, és mindebben egyéni szinten az oktatónak is fontos feladata van. Az oktató rengeteget tud tenni személyes példájával és direkt ráhatással is annak érdekében, hogy a hallgatók elsajátítsák az orvosi hivatáshoz szükséges hozzáállást – vallja. Ő maga azt szeretné leginkább átadni tanítványainak, hogy próbálják a folyamatokat megérteni, ne csak a sémákat mechanikusan alkalmazni. A természettudomány, amire az orvoslás is épül, hihetetlenül logikus, így érdemes mindig az okokat keresni, a választ a „miértre”. Ha pedig nem találjuk a választ, be kell látni, hogy esetleg az addigi teóriával van probléma, és ezt nem szabad presztízsveszteségként megélni. „Az orvos és a kutató egyik legfontosabb tulajdonsága az intellektuális nyitottság, a szellemi rugalmasság” – hangsúlyozza Dr. Tretter László.

A szellemi rugalmasság fenntartásának egyik legjobb eszköze szerinte az oktató munka. Sok jó hallgatónk van, akiknek nagyon jó kérdéseik vannak, őket igyekszünk TDK-munkára is toborozni – mondja. Szerinte a fiatal kutatók számára is nagyon hasznos az oktatás, hiszen tanítva lehet a legjobban elsajátítani a szakmát. „Látni egy vizsgán, mi a rossz válasz, és azt is tudni, mitől rossz, az már egy más szintű tudás” – véli. Szerinte egyébként a biokémia – és azon belül is az idegrendszer kutatása, mely az intézetben kiemelt terület – ma vonzó hivatás, és erről meg kell tudni győzni a fiatalokat is. „A kinevezésem előtt nem sokkal Fonyó Attila professzor, akinél hallgató koromban demonstrátor voltam, azt mondta útravalóul: a legfontosabb, hogy szerettesd meg diákokkal a biokémiát. Az elmúlt 25 év alatt Dr. Ádám Veronika professzor asszony alatt is ez volt a legfontosabb cél az intézetben, és én is viszem tovább ezt az elhivatottságot” – hangsúlyozza Dr. Tretter László, aki elődjével csaknem 24 évig dolgozott együtt, ezen belül pedig 12 évig ő volt az egyik tanulmányi felelős.

Az elképzeléseink alapjában nagyon hasonlóak, ugyanakkor nyilván minden ember különböző – mondta az új vezető, hangsúlyozva, hogy egy felszállóágban lévő intézetet vesz át, melynek tudományos élete „sínen van”. Az intézetben négy önálló munkacsoport van, stabil kutatási támogatásokkal és elképzelésekkel, alapvető cél, hogy számukra továbbra is a legjobb feltételeket biztosítsam igazgatóként – jegyezte meg.

További tervek közé tartozik ugyanakkor – a kiégés megakadályozására – az oktatói létszám növelése több PhD-hallgató és demonstrátor bevonásával. Egy félévben 1200 hallgatója van az intézetnek és több mint 2000 vizsgát kell lebonyolítania, ami hatalmas elfoglaltság. „Fontos, hogy oktatóinknak legyen idejük a tudománnyal is foglalkozni, hiszen az egyetem alapvető dolga a meglévő tudást gyarapítása” – mutatott rá.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Tájékoztató a Testnevelési és Sporttudományi Kar hallgatóinak az önálló Testnevelési Egyetem megalakulásáról

2014. szeptember 1-jétől a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara az egyetem szervezetéből kiválik, és önálló intézményként 2014. szeptember 1-jei hatállyal megalakul a Testnevelési Egyetem. Erről az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXVI. törvénnyel módosított nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény rendelkezik.

A Testnevelési és Sporttudományi Kar és a Sporttudományi Doktori Iskola hallgatói külön kérelem nélkül, automatikusan a Testnevelési Egyetem hallgatóivá válnak.

A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán meghirdetett szakokra idén felvételt nyert hallgatók 2014. szeptember 1-jén a Testnevelési Egyetemen kezdik meg tanulmányaikat.

A Testnevelési és Sporttudományi Kar oktatói és kutatói állománya szintén a TE-n végzi tovább szakmai munkáját, a karon akkreditált valamennyi szak, illetve a Semmelweis Egyetem összes tanárképzése itt folyik tovább.

A Testnevelési Egyetem szervezeti egységeként működik tovább a Semmelweis Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, a Tanárképző Központ, a Sporttudományi Doktori Iskola és a Kerezsi Endre Kollégium.

Az intézményi átalakulás az alábbi alap- és mesterképzéseket, szakirányú továbbképzéseket érinti, munkarendtől és finanszírozási formától függetlenül:

1. egészségfejlesztő mentortanár
2. egészségtantanár
3. gyógytestnevelő mentortanár
4. gyógytestnevelő mentortanár pedagógus-szakvizsgára felkészítő
5. gyógytestnevelő tanár
6. humánkineziológia
7. lovaskultúra oktató
8. lovaskultúra oktató felsőfokú
9. mentálhigiéné területén pedagógus-szakvizsgára felkészítő
10. osztatlan tanári képzés
11. pedagógus-szakvizsga
12. preventív mozgásterápia
13. rekreáció
14. rekreációszervezés és egészségfejlesztés
15. sport fizioterapeuta
16. sportági szakedző felsőfokú
17. sportmenedzser
18. sportpszichológia
19. sportszervező
20. szakedző
21. tanári
22. testnevelő mentortanár
23. testnevelő mentortanár pedagógus-szakvizsgára felkészítő
24. testnevelő tanár
25. testnevelő tanár kiegészítő képzés
26. testnevelő-edző

A listában szereplő képzések hallgatói Neptun üzenetben is tájékoztatást kapnak.

Emellett az érintett hallgatók a kari honlapon is tájékozódhatnak majd, emellett augusztus 1-jétől az info@tf.hu e-mail címre is írhatnak, ha további kérdésük van.

GYIK – Praktikus kérdések és válaszok leendő és jelenlegi hallgatóknak