![RS18953_KA-20140618-IMG_2236-hermann-csaba-scr]()
Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika igazgatóhelyettesi posztjáról érkezett a Semmelweis Egyetem orvos főigazgatója, aki néhány év kihagyástól eltekintve orvosi diplomája megszerzése óta az egyetemen dolgozik. Mindemellett másfél évtizede foglalkozik egészségügyi finanszírozási tanácsadással, rendelkezik egészségügyi menedzseri végzettséggel is. A gyógyító munkát sohasem adta fel teljesen, hiszen – mint mondja – a betegágy mellett lehet legjobban érzékelni az egészségügy valódi problémáit.
![RS18952_KA-20140618-IMG_2239-hermann-csaba-scr]()
Dr. Hermann Csaba elmondta: közvetlen betegágy melletti tevékenysége során is mindig foglalkoztatta rendszerszinten a teljes kórházi működés. „Mindig úgy éreztem, hogy adott szakterület képviselőjeként sem csak azokért a betegekért vagyok felelős, akiket éppen kezelünk, hanem mindazokért, akik a környezetemben, az adott intézményben ellátásban részesülnek. Tudtam, hogy ha ezt a felelősséget érvényesíteni akarom, akkor kénytelen vagyok valamelyest eltávolodni a betegágytól, és vezetői pozíciót is vállalni” – idézte fel.
Jelenlegi feladatairól szólva Dr. Hermann Csaba azt emelte ki, hogy orvos főigazgatóként elsősorban a Klinikai Központ működését segíti egyrészt döntés előkészítőként, másrészt az elfogadott döntések végrehajtásának felügyeletével. Hozzátette, hogy ezen kívül az Orvosszakmai, Finanszírozási és Minőségbiztosítási Igazgatóságon keresztül hozzá tartoznak a betegellátáshoz kapcsolódó, de nem közvetlenül a betegellátással összefüggő tevékenységek, mint például egyebek mellett a finanszírozási adatszolgáltatás is. Ugyancsak a feladatai közé tartozik az orvosszakmai szempontok képviselete a gazdasági döntéseknél, együttműködve a gazdasági főigazgatóval. „A kihívásokkal teli gazdasági helyzetben egyszerre kell érvényesíteni az orvosszakmai és a gazdasági szempontokat is, ez pedig csak párbeszéddel valósítható meg” – szögezte le.
Dr. Hermann Csaba úgy látja, az egészségügy várhatóan még jó ideig forráshiányos lesz, ezért növelni kell az egyéb bevételeket, a rendelkezésre álló forrásokkal pedig a lehető legjobban kell gazdálkodni. Mint mondta, az egész magyar egészségügy nehéz helyzetben van, így a Semmelweis Egyetem helyzete sem könnyű, de nem gondolja, hogy sokkal rosszabb lenne, mint más hazai egészségügyi intézményeké. Álláspontja szerint az egyetemet inkább a mérete és a szerteágazó tevékenysége miatt komplex feladat irányítani, menedzselni.
Hangsúlyozta, hogy a Klinikai Központ a különböző klinikák és intézetek szövetségeként működik, a decentralizált működés pedig szükségessé teszi, hogy valamilyen jellegű együttműködés alakuljon ki. „Ez az egyik legnagyobb kihívás. Minden betegellátó egységünk országosan kiemelkedő a maga szakterületén, itt mégis együtt kell dolgozniuk, osztozva a közös forrásokon” – fogalmazott. Ezzel összefüggésben szólt arról is, hogy az egyensúlyi állapot megteremtéséhez valamilyen mértékű szerkezetátalakításra biztosan szükség van. „Jelenleg ezen a területen az egyetem egy megyei kórháznál is rugalmatlanabb, ahol a szerkezetátalakítási döntések sokkal könnyebben és gyorsabban zajlanak le. Nem feltétlenül ezt a példát kell követni, de nem elkerülhető, hogy a betegellátó szerkezetet is időről időre felülvizsgáljuk, és a környezethez, a finanszírozáshoz, illetve a betegellátás igényeihez igazítsuk ” – közölte, hozzátéve, hogy ez egy különösen nehéz feladat, de számára aneszteziológusként nem szokatlan, mivel munkája jellegéből adódóan mindig is több szakterülettel kellett szorosan együttműködnie.
![RS18953_KA-20140618-IMG_2236-hermann-csaba-scr]()
Tájékoztatása szerint már dolgoznak a Klinikai Központ szabályrendszerének kialakításán annak érdekében, hogy mindenki számára átlátható és világos legyen a központ működése. ”Fontos, hogy olyan szabályokat fektessünk le, amelyek mentén világos lesz, hogyan zajlik a döntéshozatal, ebbe ki hol tud bekapcsolódni, milyen határozatok születnek. Az átláthatóság kiemelten fontos ezen a területen is” – hangoztatta.
Dr. Hermann Csaba a rövidtávú célok között említette a vezetői információs rendszer megújítását. A gazdasági vezetéssel és a Kontrolling Igazgatósággal együttműködve szeretnénk elérni, hogy a vezetői információs rendszer megteljen olyan tartalommal, amelyet az intézetvezetők megfelelően tudnak használni, és a későbbi döntéseik alapjául szolgálhatnak az ott megtalálható anyagok. „Vannak döntések, amelyeket nem felsővezetői, hanem a klinikai szinten kell meghozni, de ehhez muszáj, hogy rendelkezésre álljon az információ. Sok adat természetesen megvolt eddig is, de nem feltétlenül a legátláthatóbb formában” – jelentette ki.
Tervei között szerepel a finanszírozási csoport működésének átalakítása is, annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a mindennapi gyakorlat, és jobban ki tudják szolgálni a klinikumot. Dr. Hermann Csaba ennek kapcsán megjegyezte: éppen azért nem tette félre betegellátó tevékenységét vezetői munkaköre mellett sem, mert a betegágy mellett látszanak leginkább azok a problémák, amelyeken javítani kell. Sokszor ez nem is pénzkérdés – vélekedett a főigazgató.
Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A klinika szakembereinek az orvostanhallgatók képzése mellett kiemelt feladatuk ezentúl a továbbképzés és a külföldről érkező orvosok oktatása. Bár a magyar és az európai szakképzési rend különbözik egymástól, például a félévenkénti formális vizsgák nem teljesíthetők Magyarországon, ennek ellenére az Európai Akkreditációs Bizottság – ittléte alatt – mindent megfelelőnek ítélt a cím elnyeréséhez, és a korábban a klinikán zajló szakképzésről leadott írásos jelentést is elfogadta.
